Dr. Naszádos László, vállalatunk felsőoktatásért felelős vezetőjének még tavaly címzetes egyetemi docens címet adományozott az Óbudai Egyetem, ahol a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon „Autóipari Elektronikus Rendszerek Tanszék – thyssenkrupp” elnevezéssel indított kihelyezett tanszéket a vállalat.

 

Az elmúlt egy évben Dr. Naszádos László két kiemelkedő díjban is részesült: 2023 év végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pro Facultate díjjal jutalmazta az elmúlt 20 évben kifejtett tevékenységét, amellyel a thyssenkrupp és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának együttműködését tartotta kézben. A díj már csak azért is különösen nagy megtiszteltetésnek számít, mert jellemzően az egyetem saját oktatói részesülnek ebben a kitüntetésben. 

 

2024 júniusában Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar diplomaátadó ünnepségen pedig a Pannónia Felsőoktatásáért Díjat vehette át mindazért, amit a Műszaki Informatikai Kar oktatási színvonalának emeléséért és a hallgatók szakmai fejlődéséért tett.

 

A thyssenkrupp mindhárom egyetemmel szoros kapcsolatban áll, és az együttműködés a diplomamunkák megírásától a közös projekteken át számos területet érint.

thyssenkrupp – az itt dolgozó embereket mutatjuk be a #GENERATIONTK sorozatunkban, ezúttal  Lapis Leonárdot. A mérnököt, aki megoldásokat fejleszt a jövő mobilitásához és az autók iránti szenvedélyét a szabadidejében is kiéli.

 

Profi sportolók és zenészek gyakran mondják azt, hogy a hobbijukból csináltak karriert. Mérnököktől ritkán hallunk ilyen kijelentést, kivéve Lapis Leonárdtól, a thyssenkrupp Steering mérnökétől : „Gyerekkorom óta lenyűgöznek az autók” – mondja a Cegléden született és nevelkedett mérnök. „A szobámban autógyártók idegennyelvű brosúrái és prospektusai tornyosultak, és mohón olvastam a szaklapok cikkeit. Angolul a Motor Trendből, németül az Auto Motor und Sport magazinból tanultam.” – meséli Leonárd. „Amióta az eszemet tudom, az autók a hobbim.”

A 38 éves Leonárd számára csak olyan szakma jöhetett szóba, amely valamilyen módon kapcsolódik az autókhoz. Gépészmérnöknek tanult a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karán, autógépész szakirányon. Első munkahelye a budapesti thyssenkruppnál volt, majd az ingolstadti Audinál dolgozott, mielőtt 2016-ban visszatért a thyssenkrupphoz – Eschenbe, a Steering kutatás-fejlesztési osztályára. Ma Senior Specialist-ként egy hatfős csapatot vezet, amely az autózás jövőjével foglalkozik. Kollégáival együtt részt vett a Modular Research Platform (MRP)* tesztjárműveinek kifejlesztésében, jelenleg ő felel értük. Az autókon, amelyek távolról homokfutó buggykra emlékeztetnek, olyan technológiákat tesztelnek, amelyek többek között az autonóm vezetést teszik lehetővé. „Járműdinamikai funkciókról van szó, mint a kormányzás, fékezés, hajtás és lengéscsillapítás” – mondja Leonárd.

 

És a járműdinamikán kívül természetesen a biztonságról és kényelemről is. Leonárd elmeséli, hogy csapata éppen egy olyan rendszeren dolgozik, amely a kormányzási funkciót alternatív aktuátorokra, így például a fékre helyezi át – ha menet közben a kormányzás meghibásodna vagy degradálódna. Ez az eljárás, habár mágiának tűnik, azért működhet, mert a Steer-by-wire néven ismert kormányzásnál nincs mechanikus kapcsolat a kormánykerék és a kormányzott kerekek között, hanem a kormányzási igény elektronikus úton keresztül kerül átvitelre, illetve a futómű-geometria kialakítása is módosítható, nem befolyásolva a kormánykeréken megvalósuló visszacsatolást. A fejlesztések további eredménye az, amikor az autonóm vezetés során sávváltás történik, a nagyobb dinamika és biztonság mellett az utazási komfort sem romlik. „Az autó így dinamikusabb sávváltáskor sem okoz kényelmetlenséget vagy rosszullétet az utasoknak” – mondja Leonárd.

 

De ez még mind a jövő zenéje. A Steer-by-wire használata sorozatgyártású járművekben még nem elterjedt, a kormányzási technológia három-négy év múlva válhat igazán piacképessé – véli Leonárd. Csapata szorosan együttműködik olyan autógyártókkal, mint a Honda, a BMW és a Mercedes, de a Steer-by-Wire mellett a budapesti Vehicle Motion Control projekt előfejlesztési feladatain is dolgozik. „Az MRP-k segítségével szinte bármilyen, akár még meg nem épített autó viselkedését is pontosan tudjuk szimulálni, így fejlesztéseinket közvetlenül az adott autóra tudjuk hangolni” – mondja a mérnök.

Jelenleg két járművet használnak, mindkettő elektromos hajtású. Leonárd mindkét MRP fejlesztésében részt vett. Lényegében ő fejlesztette ki a moduláris szoftverarchitektúrát, ami által egyszerre több mérnök dolgozhat párhuzamosan külünböző funkciókon az autón, ezáltal jelentősen gyorsítva a fejlesztést. Évente akár tíz hetet is európai tesztpályákon tölt – az észak-svédországi és sarkkörhöz közeli Arjeplogtól, a magyarországi Zalazone-on át egészen a dél-olaszországi Nardóig.

 

„A tesztnapokon hat-nyolc órát ülök a volán mögött” – meséli Leonárd, aki diplomája mellett különféle tesztpilóta-vizsgákkal is rendelkezik. Többek között a BMW-nél és az Audinál több vezetési tréningen is részt vett, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a legkülönbözőbb körülmények között tesztelje a kísérleti járműveket, akár nagy sebességgel és instabil vezetési helyzetekben is. „Fantasztikus élmény volt a gleccseren tartott téli tréning Söldenben, Ausztriában” – emlékszik vissza Leonárd. Már gyakorlott abban, hogy szinte minden vezetési helyzetben megfelelően reagáljon. „Uralnom kell a járművet, még akkor is, ha nagy sebességnél hiba lép fel, a technikai megoldásokon való gondolkodás sem vonhatja el a figyelmemet” – mondja.

Az MRP autók tesztvezetése munkájának legizgalmasabb része. „Minden másodpercben koncentrálni kell” – mondja, – „de a saját találmányokat a pályán tesztelni nagyon szórakoztató.” És tapasztalt pilótaként már a vezetés közben meg tudja ítélni, hogy mennyire jól működnek ezek a bizonyos koncepciók, és mit kell módosítani vagy újragondolni rajtuk. „Egy adott helyzetben érzed, hogy hogyan reagál az autó, és tudnod kell, hogy min változtass, hogy az eredmény olyan legyen, amit megálmodtál.”

 

Leonárd szabadidejében is szívesen vezet különleges autókat. Például van egy 40 éves Mercedes 380 SL-je*, amivel, ha ideje engedi, hosszabb túrákat is tesz. „Nincs is jobb annál, mint beugrani az autóba, aztán csak menni, menni… Hajoljon a lemez!” – meséli. Így van ez, ha a munka egyben szórakozás is.

 

* Modular Research Platform: A Modular Research Platform járművek a thyssenkrupp Steering saját fejlesztései, külső partnerek, mint például a Danisi Engineering közreműködésével. Segítségükkel különböző feltételek mellett lehet tesztelni a jövő járműdinamikai funkcióit.

* Mercedes 380 SL: A Mercedes egy kétszemélyes roadster, amelyet 1971 és 1989 között gyártottak. Ma az egyik legkedveltebb „új” oldtimernek számít. Magyarországon a Dallas sorozatból ismert.

 

A BWI Group, a világ egyik vezető Tier-1 intelligens futómű-beszállítója, a thyssenkrupp Steering pedig a kormányrendszer-megoldások globális élvonalbeli autóipari partnere szerződést kötöttek az úttörő elektromechanikus féktechnológia (Electro-Mechanical Brake – EMB) fejlesztésében és gyártásában való együttműködésre. Az együttműködés célja a 3. és annál magasabb szintű autonóm rendszerek fékezési képességeinek továbbfejlesztése.

 

A hosszútávú kooperáció megnyitja az utat a további közös chassis-by-wire, (ahol az autó futóművéhez kapcsolódó segédberendezések a mechanikus helyett csupán a vezetékes kapcsolatra épülnek) rendszerek fejlesztésében való együttműködés előtt. Ezen túlmenően a műszaki szinergiák az X-by-Wire futóműrendszerek jövőjét is meghatározzák: a biztonság, a kényelem és a hatékonyság növelésével lehetővé teszik a vezetéstámogató rendszerekről az autonóm vezetésre való áttérést.

 

George Chang, a BWI Group vezérigazgatója és Patrick Vith, a thyssenkrupp Steering vezérigazgatója április 9-én Budapesten a thyssenkrupp E/E Kompetenciaközpontjában hivatalos formában aláírták a megállapodást. Az aláírási ceremónián mindkét vállalat vezetői jelen voltak.

 

„A BWI-nél meg vagyunk győződve róla, hogy a jövő a chassis-by-wire-é.” – fogalmazott George Chang, majd hozzátette: „Örömmel dolgozunk együtt a thyssenkrupp Steering-gel ezen az igazán

 

innovatív technológián, kihasználva a fékrendszerek terén 1934 óta meglévő szakértelmünket és a futómű-technológiai innovációink évszázados örökségét, hogy az iparágon belüli fejlődést előmozdítsuk.”

 

„Együtt szeretnénk hozzájárulni a futómű-rendszerek következő generációjának megalkotásához, és mércévé válni a biztonság, a teljesítmény és a fenntarthatóság terén. Sok-sok év alatt megszerzett tapasztalataink, amelyeket a kormánymű-ágazat egyik fő beszállítójaként szereztünk, jó szolgálatot tesznek ebben.”  – mutatott rá Patrick Vith.

 

A megállapodás értelmében a BWI Group és a thyssenkrupp Steering a biztonságkritikus rendszerek és szoftverek terén meglévő erősségeiket és szakértelmüket felhasználva emelik magasabb szintre együttműködésüket.  Mindkét vállalat felgyorsítja az EMB-rendszerek közös fejlesztését, amelyek a jövő integrált járműirányítási rendszerinek (Vehicle Motion Control – VMC) fontos elemei lesznek. A világszerte több mint 50 ügyféllel rendelkező BWI Group évszázados múltat és gyakorlati K+F-t, valamint gyártási tapasztalatot biztosít, beleértve a fékek és felfüggesztési rendszerek terén szerzett szakértelmet. A vállalat a kétezres években még Delphi néven szerzett korábbi EMB-rendszerekkel kapcsolatos ismereteit is hasznosítja.

 

A thyssenkrupp Steering hosszú évek óta foglalkozik a steer-by-wire technológia fejlesztésével. A vállalat az új elektromos/elektronikus (E/E) architektúrák és szoftverek, valamint a kormányzás-technológia fejlesztéséhez kialakított kompetenciák felhasználásával létrehozott elektromechanikus fékrendszerek terén szerzett szakértelmével járul hozzá a közös munkához.

 

„Az ehhez hasonló partnerségek révén a globális autóipart kiszolgáló modern futómű-rendszerekhez a versenyképes megoldásokat agilis, innovatív ugyanakkor tőkekímélő módon fejlesztjük ki. Az együttműködésben a technológiai és költségszinergiákra helyezzük a hangsúlyt” – emelte ki Dr. Karsten Kroos, a thyssenkrupp Automotive Technology vezérigazgatója.

 

Az EMB-hez kapcsolódó K+F tevékenység a BWI Group Olaszországban, az USA-ban és Kínában található globális K+F központjaiban, valamint a Shanghai Software Center-ben fog zajlani, illetve a másik oldalról a thyssenkrupp magyarországi E/E Kompetenciaközpontja és a lichtensteini technológiai központja vesznek részt a közös munkában.

 

Úttörő szerep a teljesen folyadékmentes féktechnológiában

 

A közösen kifejlesztett EMB rendszer azért is nagyszerű lehetőség, mert kiegészíti mindkét vállalat

 

szabályozott futómű-portfólióját. A vállalatok által fejlesztett harmadik generációs forradalmi EMB technológiával megvalósítható az egyszerű járműösszeszerelés iránti gyártói igény, ugyanakkor a fékezési redundancia alkalmas a 3. illetve ennél magasabb szintű autonóm vezetési technológiákhoz is.

 

Az újonnan kifejlesztett EMB féknyerget a kétmotoros design, a hatékony kivitelezés és az újszerű redundancia jellemzi, ami egyszerre garantálja a biztonságot és megbízhatóságot. A reakcióidő a kerekek blokkolásáig (TTL) közel kétszer olyan gyors, mint a modern ún. „egydobozos” (one-box) folyadékalapú fékrendszereknél, ugyanakkor teljes fékenergia-visszanyerést tesz lehetővé, és minden szempontból megfelel az elektromos és intelligens járművek fékrendszerekkel szemben támasztott igényeinek, ideértve a fejlett elektronikai képességeket is.

 

Az EMB egy olyan jövőorientált féktechnológia, amely megszünteti a fékfolyadék használatát, miközben bármiféle ellenállás nélküli precíz vezérlést biztosít. Ez a technológia lesz a jövő brake-by-wire rendszereinek végleges megoldása, amely felváltja a jelenlegi hidraulikus féknyergeket és a hozzá tartozó one-box vagy two-box fékműködtető/modulációs rendszereket.

 

A globális gyártást 2026-ra tervezik

 

A projekt 2025-re tervezi a legmodernebb automatizált gyártósorok létrehozását, míg a gyártás és a termékszállítás várhatóan 2026-ban kezdődik majd. A BWI Group fejlett automatizált gyártóüzemei Csehországban, Mexikóban és Kínában koordinálják, illetve felgyorsítják az EMB-rendszerek tömeggyártását, ezzel biztosítva, hogy az úttörő technológia világszerte elérhető legyen az autógyártók széles köre számára.

 

A BWI Group kilenc gyártóüzemére és több, Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában található kulcsfontosságú autóipari központjára, számos tesztpályájára támaszkodva biztosítja a hatékony gyártást és a széleskörű forgalmazást. A világpiacra készülő termék magas szintű követelmények szerint készülnek, hogy valamennyi helyi igénynek és elvárásnak egyaránt megfeleljenek.

 

Erős piaci növekedés előtt

 

Az EMB-technológiára egyre inkább odafigyelnek a meghatározó autógyártók, hiszen valódi áttörést jelent a futóművekkel, a hajtáslánccal, az elektrifikációval, a teljesítménnyel és a fenntarthatósággal szemben támasztott jövőbeli követelmények szempontjából.

 

 

 

A közösen kifejlesztett EMB féknyereg-rendszer már dinamikus teszteken esett át Svédországban, az Egyesült Államokban, valamint Kínában, és a három kontinens nagy autógyártói közül az érdeklődés és a rendkívül pozitív visszajelzések mellett többen együttműködési szándékukat is jelezték.

 

Az ipari előrejelzések szerint az EMB féknyergek 2035-re várhatóan a teljes globális fékrendszerpiac 13%-át fogják kitenni.

 

A BWI Group-ról

A BWI Group az intelligens futómű-rendszerek Tier 1-es szintű, teljes körű szolgáltatást nyújtó szolgáltatója, amely fék- és felfüggesztési rendszereket fejleszt és gyárt a globális szállítási piac számára. A vállalat kilenc gyártóüzemmel, hét K+F központtal, több tesztpályával és egy szoftverközponttal rendelkezik Észak-Amerika, Európa és Kína főbb autóipari övezeteiben. A BWI Group a termékek széles skáláját értékesíti a piacon, ideértve az olyan szabványos technológiákat, mint a passzív ikercsöves lengéscsillapítók és féknyergek, rotorok, betétek és sarokelemek az alapfékrendszerekhez.  A vállalat olyan innovatív és hatékony megoldásokkal is rendelkezik, mint például a kizárólag a BWI Group által kínált MagneRide® aktív csillapítás, a világelső AeroRide™ légrugózás, a ValveRide™ fokozatmentes csillapítás és a DBC1280 ESC, iDBC1 one-box és iDBC2 two-box fékrendszerek. A több mint egy évszázados múltra visszatekintő örökséggel a BWI munkatársai, gyártó létesítményei, műszaki központjai és szellemi tulajdonai világszerte több mint 50 olyan személyautó-márkát szolgálnak ki, mint például az Audi, a BMW, a BYD, a Cadillac, a Chevrolet, a Citroen, a Ferrari, a Ford, a Jaguar, a Lamborghini, a Land Rover, a Mercedes-Benz, a Nio, a Peugeot, a Porsche, a Stellantis, a Volkswagen vagy a Volvo.

https://www.Bgroup.com

A thyssenkrupp Steering-ről

A thyssenkrupp Steering a thyssenkrupp AG Automotive Technology szegmensének nemzetközileg aktív üzleti egysége. A liechtensteini központú, 2500 munkatársat foglalkoztató vállalat évente több mint 30 millió járműhöz gyárt és fejleszt kormányrendszereket. A kormányzási technológiákra épülnek az olyan jelenlegi fejlesztési projektek, mint amilyen például a steer-by-wire (mechanikai összeköttetés nélküli elektromos rendszerek használata) vagy az autonóm vezetés előfutáraként a különféle assistance (vezetéstámogató)-rendszerek továbbfejlesztése.

https://www.thyssenkrupp-automotive-technology.com/de/unternehmen/organisationsstruktur/steering

A thyssenkrupp Automotive Technology-ról

A thyssenkrupp Automotive Technology a nemzetközi autóipar egyik vezető beszállítója és fejlesztési partnere. A termék- és szolgáltatáskínálat csúcstechnológiás alkatrészeket és rendszereket, valamint a járműgyártás automatizálási megoldásait foglalja magában. A termékpaletta olyan futómű-technológiákból áll össze, mint a kormány- és lengéscsillapító-rendszerek, illetve futóműrendszerek, valamint a hagyományos és alternatív hajtásrendszerek hajtáslánc-összetevőinek összeszerelése. A thyssenkrupp Automotive Technology emellett karosszériagyártáshoz fejleszt összeszerelősorokat, és tömeggyártásban gyárt könnyűszerkezetes karosszériaelemeket. Az üzletág a 2022/23-as pénzügyi évben 7,9 milliárd euró árbevételt ért el. A vállalat különböző járműtípusok rugóinak és stabilizátorainak, valamint lánctalpas futóművek alkatrészeinek és rendszereinek gyártására is szakosodott. Az Automotive Technology globális, több mint 90 telephellyel rendelkező termelési hálózattal rendelkezik Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában.

Új fejlesztésekkel zárult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem(BME) által koordinált Kompetenciaközpont projekt.

 

A 2021-2023. között lezajlott projektben a Műegyetem és a nagyvállalatok kooperációja a BME Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központja (FIEK) közreműködésével valósult meg.

 

A hároméves projekt a jövő meghatározó kutatási területéhez, az ipari biztonságtechnológiához kapcsolódott, célja olyan az ipari biztonságtechnikával foglalkozó kompetenciaközpont létrehozatala volt, amely hozzáadott piaci értéket is jelenthet a vállalatok számára.

 

A projektben a BME olyan nagyvállalati szereplőkkel működött együtt, mint a Mol, a Bosch, a thyssenkrupp és a ZÁÉV, hogy versenyképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek közösen.

 

Az akadémiai és az ipari partnerek tudományos, valamint gazdasági potenciáljainak összekapcsolása értékes technológiák, termékek közös kifejlesztéséhez vezetett, megfelelve az üzleti és tudományos elvárásoknak is .

 

A projekt eredményei közül kiemelkednek a létrejött laboratóriumok, a kifejlesztett új termékek, prototípusok és technológiák. A projektben a biztonságkritikus működés hatékony tervezése és fejlesztése magával hozta a piaci megtérülést is, így az innovációk számos területre adaptálhatók – áll a projektzáró közleményben.

 

Az együttműködő partnerek

Mol-BME: Az energiaipari és petrolkémiai folyamatok szempontjából a projektben megfogalmazott fejlesztések különös hangsúlyt helyeztek a fenntarthatóság és a működési biztonság fokozására.

 

A projektnek köszönhetően új termék-prototípus és új laboratórium, a MOLecoPAT labor jött létre. Ebbenaz iparágban közvetlen gazdasági haszon származik a költségmegtakarításból, ami a havária-helyzetek átalakításának köszönhető.

 

Az új számítógépes programok kidolgozása hatékonyabb irányítási rendszert eredményezett, ami a vállalat gazdálkodásának minden szintjén hasznot hoz – emelte ki a projektzáró eseményen Szentgyörgyi István Szabolcs, a MOL IT&Digital Downstream vezetője.

 

Bosch-BME: a biztonságkritikus rendszerek fejlesztése során felmerülő kihívások megoldása az autóipar és a közlekedés területén a legkritikusabb. A komplex laborral rendelkező központ képes a pontosabb teszteljárások és modellek segítségével a közlekedés biztonságát, elsősorban az eljutás-biztonságot növelő megoldások kifejlesztésére.

 

Az e-mobilitás rendszerszintű viselkedés-előrejelzése, a közlekedés- és eljutás-biztonság növelése, illetve a káros környezeti hatások csökkentése is a projekt része volt– mutatott rá Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős ügyvezető igazgatója.

 

A BME-n létrejött Innovatív Járműtechnológiák Kompetenciaközpont és egyben laboratórium korszerű tesztelési lehetőségeket kínál a hallgatók és az autóipari vállalatok számára, hogy közösen dolgozzanak új innovációkon, gépjárműtechnológiai és a biztonságos közlekedést támogató megoldásokon.

 

thyssenkrupp-BME: az autóipar fejlesztési folyamatait szigorú biztonsági szabványok írják elő minden biztonságkritikus komponens esetén. A thyssenkruppon belül a magyarországi kompetenciaközpont a kormányrendszerek elektronikájának és szoftverének fejlesztéséért felelős. Ezek gondoskodnak a kormányzás funkcionális biztonságáról.

 

A szakemberek a fejlesztés során felmerülő kihívásokra innovatív modellalapú módszereket és eszközöket dolgoztak ki a projektben, amelyekkel a biztonságkritikus rendszerek fejlesztése hatékonyabban valósítható meg, miközben a rendszerek biztonsága is növelhető.

 

A projektben kidolgozott módszereket végül egy autóipari prototípus kormányrendszer fejlesztése során alkalmaztuk – számolt be az eredményekről Dr. Naszádos László egyetemi kapcsolatok vezető.

 

ZÁÉV-BME: A hídgerenda alprojektben kétirányú fejlesztési folyamat zajlott. Elsőként új betonanyagok kifejlesztésével, de a meglévő gyártástechnológiával kisebb költségek mellett gyártható, a közúti és vasúti infrastruktúra hídjaiba nagy volumenben beépíthető, az európai szabványok biztonsági szintjének megfelelő erőtani megbízhatóságú hídgerenda-családot fejlesztettek ki.

 

Megoldottuk ennek teljes körű piacravitelét is egy tervezési útmutató kidolgozásával és a forgalmazáshoz szükséges terméktanúsítványok megszerzésével.

 

A másik fejlesztési irány a szokásos termékekhez képest nagyobb teljesítőképességű, magasabb erőtani vagy tartóssági igények kielégítésére alkalmas és az adott területen ipari körülmények között még nem alkalmazott olyan egyedi technológiai megoldásokat tartalmazó prototípus termékek kifejlesztésére irányult, amelyek mind a hazai, mind külföldi hídgerenda piacon egyedülállók.

 

A másik alprojekt célkitűzése az építéskivitelezés helyszíni digitalizációs megoldások vizsgálata és digitális platform fejlesztése, valamint a ZÁÉV általános digitalizációs folyamatainak fejlesztése BIM központú képzéssel – foglalta össze a legfontosabb fejlesztéseket Dormán József vezérigazgató-helyettes.

 

A Biztonságtudományi és technológiai kompetenciaközpont projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatának a keretén belül valósult meg.

A közös projektről készült videót már megtekintheted YouTube csatornánkon: https://www.youtube.com/watch?v=L9ojg_6YhF4

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a német thyssenkrupp jászfényszarui gyárkomplexumának bővítése. A telephelyen két gyár található: az egyikben elektromechanikus kormányrendszereket, a másikban motorkomponenseket gyártanak nemzetközi autóipari vevők számára.

Ez utóbbi üzem bővül elektromos motorok rotorjainak gyártásával. A kapacitás-bővítő beruházás révén 8.200 m²-rel növekszik a jászfényszarui gyár területe.

Az üzem jelenlegi termelési tevékenységét a folyamatban lévő építési munkálatok, illetve az új termékhez telepítendő új berendezések nem befolyásolják. Az építési munkálatok befejezése 2024 első negyedévében, a gyártás elindulása 2024 harmadik negyedévében várható.

A thyssenkrupp az elmúlt években is sokat fektetett kutatásba és fejlesztésbe. Ennek keretében többek között a belsőégésű motorok hagyományos szelepvezérlő rendszereiből kiindulva mintegy tíz évvel ezelőtt fogott elektromos hajtásláncok számára alkalmas új termékek fejlesztésébe és indusztrializálásába. Ma már sikeresen szállít rotorokat ismert autópiaci szereplőknek. A jászfényszarui üzembővítéssel a thyssenkrupp rotorgyártási kapacitása évi több mint kétmillió darabra nő. A komponensek túlnyomó részét német prémium autógyártóknak szállítják majd.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy elértük ezt az újabb jelentős mérföldkövet. A jászfényszarui rotorgyártás 110 új munkahelyet teremt, és megfelel az autóipar jövőbeni igényeinek. Elkötelezettséggel, rugalmassággal és kreativitással a nehéz helyzetekben is megtaláljuk a jó megoldást. A thyssenkrupp hosszú távon tervez Magyarországon, ezért tovább folytatja fejlesztéseit az országban.”- emelte ki Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary ügyvezetője.

A bővítés bejelentését követően  miniszterelnöki előterjesztés alapján Novák Katalin köztársasági elnök magyar–német gazdasági együttműködés további elmélyítéséhez hozzájáruló, a  magyar járműipar utóbbi években tapasztalható dinamikus fejlődését elősegítő sikeres vezetői munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Marc de Bastos Eckstein részére, amelyet Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese adott át.

A thyssenkrupp sikertörténete 1999-ben kezdődött Magyarországon, amikor magyar mérnökök és a thyssenkrupp közösen új, elektromechanikus kormányrendszerek fejlesztésébe fogtak. A vállalat mára bekerült a 100 legnagyobb hazai foglalkoztató és a legkedveltebb munkahelyek közé is, és ott van az első 50 exportbevételt produkáló hazai vállalat között. 2015-től kezdődően a thyssenkrupp összességében több mint 150 milliárd forint beruházást hajtott végre Magyarországon.

A vállalat hazánkban K+F tevékenységgel, gyártással és összeszereléssel is foglalkozik:  Budapesten működik a vállalat közel ezer mérnököt foglalkoztató elektromos és elektronikai kompetencia központja, amely a veszprémi, szegedi és győri autóipari mérnöki szolgáltató-központokkal közösen dolgozik a jövő kormányrendszerein. Debrecenben stabilizátorokat és rugókat készít a thyssenkrupp, míg Győrben futómű-összeszerelő üzemet, valamint egy Steel Service Center-t is működtet. A vállalatnak jelenleg több mint 3200 munkatársa van Magyarországon.

A thyssenkrupp már megkezdte a jászfényszarui új üzemrészbe az új munkatársak felvételét.  

Julia Gross, Németország budapesti nagykövete és Robert Zeßner, Németország nagykövetségének gazdasági attaséja látogatott el hozzánk, budapesti kompetenciaközpontunkba. A céljuk az volt, hogy megismerkedjenek a thyssenkrupp magyarországi tevékenységével. Örömmel vezettük körbe őket az irodaházunkban, megmutattuk nekik a laborunkat is, sőt megnézték Mars tematikus kávézónkat is.

Autóipari mérnökirodát indít Győrött a thyssenkrupp Automotive üzleti szegmense, és ezzel a város újabb autóipari területen, ezúttal az elektromechanikus kormányrendszerek fejlesztésében kerül a világ meghatározó szereplői közé, illetve olyan, a távolabbi jövőbe tekintő autóipari kutatások részévé válik, mint az ún. járműdinamikai szabályozás (a jármű különféle elektronikus alrendszereit integráló megoldás) vagy a steer-by-wire rendszerek (a mechanikus kapcsolatok helyett csupán elektronikus összeköttetést biztosító rendszer) kialakítása.

A vállalat magyarországi csapata ma már szinte minden jelentős autógyárral kapcsolatban áll, és több millió Magyarországon fejlesztett eszköz fut a világ országaiban. A győri mérnökcsapat a budapesti, veszprémi és szegedi központokkal szoros együttműködésben tevékenykedik majd, illetve már folynak a tárgyalások a győri Széchenyi István Egyetemmel jelenleg is meglévő együttműködés kibővítéséről, amely során a thyssenkrupp részt vállalna az egyetemi képzésben, együttműködne az egyetem munkatársaival kutatási feladatokban, illetve a hallgatóknak lehetőséget biztosítana a fejlesztési munkákban való részvételre. A thyssenkrupp ezen kívül szívesen közreműködik szakmai gyakorlati helyek biztosításában, valamint kooperatív gyakornoki programok közös megvalósításában is.

A thyssenkrupp az elkövetkező három évben összesen több mint 200 fővel tervezi növelni képzett mérnökei létszámát Magyarországon, Győr pedig jelenleg is a magyar autóipar egyik vezető központja, ugyanakkor egyetemi város is, ami miatt ideális választás a mérnökiroda helyszíneként. A thyssenkrupp ráadásul már tíz éve futómű összeszerelő üzemével jelen van a városban, így megvan a kellő helyismeret.

Az új mérnöki szolgáltató-központ segítségével a vállalat piaci potenciálját hatékonyabban aknázhatja ki, és a már jelenleg is mindösszesen 1200 mérnököt foglalkoztató irodákkal összehangoltan működve jelentősen növeli a thyssenkrupp speciális K+F tevékenységének nemzetközi versenyképességét.

„Húsz évvel ezelőtt Magyarországon kevesen találkoztak a thyssenkrupp Automotive üzletágával az országban, ma már több városban is kölcsönösen előnyös együttműködések révén hosszútávon vagyunk partnerei az önkormányzatoknak. Biztosak vagyunk abban, hogy nem csak Győr városa, hanem az egész régió profitál a velünk való hosszú távú együttműködésből.”- emelte ki Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary igazgatója. Az igazgató később hozzátette: „A thyssenkrupp legelőször, még 1999-ben mérnöki K+F tevékenységgel, egy egyetemi együttműködés révén jelent meg Magyarországon. Ezt követően, 2013-ban vállalatunk itt Győrben létesített gyárat. 2015-től további 3 gyárat, illetve 2 mérnöki szolgáltató központot hozott létre vállalatunk az országban. Mindezekben fontos, megbízható partnerünk volt a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA. Így most, hogy immár mérnöki tevékenységet is létesítünk Győrben, valamint a Széchenyi Egyetemmel is az együttműködésünk kibővítéséről tárgyalunk, bizonyos értelemben csupán hazatérünk.”

„Győr fejlődésének meghatározó szereplője volt mindig is az ipar. Az ipari vállalatok betelepülésével, prosperáló működésével válhatott városunk azzá, aminek ma ismerjük. Az ország autógyártásának és a járműtechnikai-fejlesztésének meghatározó központja lettünk. Hiszem, hogy Győr további fejlődésének is az ipar lehet az alapja, ezért kezdtünk neki, a mára már betelt Ipari Parkunk kibővítésének, és ezért örülök annak is, ha egy már itt működő, sikeres ipari nagyvállalat bővíti a tevékenységét a városban. Példaértékűnek tartom a thyssenkrupp és a Széchenyi Egyetem eddigi együttműködését is a mérnökképzésben, és ha az új mérnöki irodájuk megfelelő munka- vagy gyakorlati helyet tud adni az itt végző hallgatóknak még nagyobb örömmel tölti el minden győri szívét.  Sikeres és eredményes működést kívánok a thyssenkrupp új fejlesztő irodájának”- fogalmazott Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere a közös bejelentés kapcsán.

„A Széchenyi István Egyetem rendkívül szoros együttműködéseket ápol a vállalkozásokkal, ami segíti képzéseink színvonalának emelését és tudományos fejlődésünket. Hallgatóink profitálhatnak a gyakorlatorientált oktatásból, részt vehetnek fejlesztési projektekben, így az ipar számára is értékes tudást szereznek intézményünkben. Oktató-kutató kollégáink szintén kihasználhatják a vállalati-ipari projektekben, startup és spinoff vállalkozásokban való tevékenység lehetőségét. Emellett a gazdasági szektorral való partnerség gyümölcsei olyan közös fejlesztési eredmények is, amelyek üzletileg hasznosulnak. Ráadásul ezek az együttműködések nemcsak az egyetem és a vállalatok számára járnak előnyökkel, hanem hozzájárulnak a térség versenyképességének erősödéséhez is” – hangsúlyozta Dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának vezetője. A bejelentésen az egyetem képviseletében részt vett Dr. Szauter Ferenc, a Járműipari Kutatóközpont vezetője is.

A győri iroda a thyssenkrupp budapesti, szegedi és veszprémi autóipari ún. E/E (elektromos és elektronikai) fejlesztőközpontjaival dolgozik majd szorosan együtt. A budapesti központ története 24 évvel ezelőtt, a győri iroda indulásához hasonlóan néhány mérnökkel kezdődött, amikor ötletükre, illetve a közösen kialakított eljárásra alapozva a thyssenkrupp elektromechanikus „okos” kormányszervó rendszerek fejlesztésébe kezdett Magyarországon. A magyar csapat a német vállalat szakmai hátterét és globális iparági kapcsolatrendszerét maga mögött tudva betört a nemzetközi autóiparba, majd néhány év alatt annak meghatározó szereplőjévé tudott válni.

A thyssenkrupp autóipari területe ma Magyarországon elsősorban ezekről az „okos” kormányrendszereiről ismert, amelyek alkalmasak a legkülönfélébb vezetéstámogató- vagy önvezető rendszerekkel való együttműködésre. A magyar csapatot szakterületén a világ legjobbjai között tartják számon. A magyarországi működés az iparági gyakorlattól eltérően nem csupán egyes részfeladatra korlátozódik: az új kormányrendszerek elektronikai hardver- és szoftver-fejlesztésének egésze a magyarországi kollégák feladata.

Győrben már megkezdődött a mérnökök felvétele, és az első munkatársak már be is léptek a vállalathoz. Az első fázisban húsz fős mérnökcsapatot hoznak létre, de már most előkészítik a következő bővítési ütemet.

A thyssenkrupp K+F tevékenységet és gyártást is végez Magyarországon: a szegedi, veszprémi és budapesti fejlesztőközponton kívül Győrben futómű-összeszerelő üzemet működtet, Jászfényszarun elektromechanikus kormányszervókat és motorkomponenseket gyárt, Debrecenben stabilizátorokat és rugókat készít a vállalat. A thyssenkrupp mára nem csupán hazánk 100 legnagyobb foglalkoztatója, illetve az 50 legnagyobb export értékesítésű vállalata közé közé tartozik, de a felmérések szerint a legkedveltebb munkahelyek között is ott szerepel. Jelenleg mintegy 2800 munkatársa van a vállalatnak Magyarországon, és a 2015-től kezdődő periódusban mintegy 150 milliárd forint beruházást hajtott végre az országban.

Idéntől „Autóipari Elektronikus Rendszerek Tanszék – thyssenkrupp” néven indít tanszéket az Óbudai Egyetem és thyssenkrupp autóipari E/E (elektromos és elektronikus) kompetencia központja az egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán.

A kihelyezett tanszéken a thyssenkrupp autóipari elektronikus rendszerek fejlesztésében, különösen beágyazott szoftver- és hardverfejlesztésben, tesztelésben, funkcionális és kiberbiztonsági feladatokban nyújt élvonalbeli ismereteket a hallgatóknak. A tanszékalapítók célja, hogy a thyssenkrupp felhalmozott fejlesztési és tesztelési ismeretei átadásával részt vállaljon az egyetemi képzésben, és együttműködjék az egyetem munkatársaival kutatási feladatokban, illetve hogy a hallgatóknak lehetőséget biztosítson a fejlesztési munkákban való részvételre.

Az Óbudai Egyetem és a thyssenkrupp magyarországi autóipari központjának együttműködésével az egyetem naprakész ipari tudást és technológiát kap a világ autóiparát foglalkoztató kérdésekben, a vállalat pedig új megközelítéseket és kreatív ötleteket meríthet fejlesztéseihez.

 

 

Autóipari mérnökirodát nyitottunk Szegeden, és ezzel a város a legmodernebb elektromechanikus kormányrendszerek fejlesztésének egyik nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő helyszínévé válik. Vállalatunk magasan képzett mérnök munkatársai autóipari high-end hardver- és szoftverfejlesztést végeznek a világ legnagyobb autómárkáinak. A szegedi mérnökcsapat a budapesti és a veszprémi központjainkkal szoros együttműködésben tevékenykedik majd.  

Az elkövetkező három évben több mint 200 fővel tervezzük növelni mérnökeink létszámát Magyarországon, és Budapest, valamint Veszprém mellett Szeged ideális helyszínként kínálkozott: a döntés során meghatározó szempont volt a Szegedi Tudományegyetem jelenléte, valamint az, hogy Szeged az utóbbi években egyre inkább egyfajta regionális központ szerepét kezdi betölteni az IT szolgáltatások és szoftverfejlesztés területén. A thyssenkrupp most ezt a törekvést, fejlődést fogja erősíteni magasszintű tudást igénylő fejlesztési feladatok Szegedre telepítésével.  

Az új mérnöki szolgáltató-központ segítségével a vállalat piaci potenciálját hatékonyabban aknázhatja ki, és az 1100 mérnököt foglalkoztató budapesti irodával, valamint a több mint félszáz munkatársat foglalkoztató veszprémi irodával összehangoltan működve  jelentősen növeli a thyssenkrupp speciális K+F tevékenységének nemzetközi versenyképességét.

A bejelentésen jelen volt Mihálffy Béla országgyűlési képviselő és Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere, vállalatunkat Tagai Dóra, a thyssenkrupp Components Technology Hungary HR vezetője képviselte.

 

• Bővül az elektromechanikus kormányrendszerek gyártása
• Mintegy 15 milliárd forint új beruházás
• Közel 110 újabb munkahely a Jászságban

 

Fontos mérföldkőhöz érkezett a thyssenkrupp konszern jászfényszarui gyárának bővítése. A vállalat gyáraiban elektronikus kormányrendszereket, valamint elektromos- és belsőégésű motorokhoz szükséges komponenseket gyártanak  nemzetközi autóipari vevők számára. A thyssenkrupp magas minőségű termékei iránt a jelenlegi kihívásokban bővelkedő időszakban is folyamatos a kereslet, ezért döntött a vállalat a bővítés mellett.  A kapacitás-bővítő beruházás révén mintegy 11.000 m²-rel növekszik a jászfényszarui gyár területe, továbbá a gyárterületen belül kialakítanak egy 3,500 m²-es kamionparkolót is. A termelőegységek, gépek és gyártósorok az új csarnok befejezését követően 2025 végéig folyamatosan állnak üzembe.

 

„A Magyarországra érkező rekordszámú modern autóipari beruházás jelenti a garanciát arra, hogy az európai recesszió ellenére a magyar gazdaság növekvő pályán tud maradni. Az új beruházások jelentik az egyetlen módját annak, hogy a magyar gazdaság az európai recessziót el tudja kerülni.”- fogalmazott Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, a beruházás kapcsán tartott bokrétaavató ünnepségen, majd arra is kitért, hogy a Magyarországon gyártott kormányrendszereket a világ 109 országában használják, s hazánk az elektromechanikus kormányrendszerek exportjában az ötödik helyen áll a világranglistán.

 

„A COVID járvány és az Európa határvidékén zajló háború sohasem látott helyzetet teremtett az egész világ számára az elmúlt években. Különösen igaz ez egy olyan komplex iparág esetében, mint az autóipar. A thyssenkrupp hosszú távon tervez Magyarországon, ezért tovább folytatja fejlesztéseit az országban.”- emelte ki Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary ügyvezetője.

 

A thyssenkrupp sikertörténete 1999-ben kezdődött Magyarországon, amikor magyar mérnökök és a thyssenkrupp közösen új, elektromechanikus kormányrendszerek fejlesztésébe fogtak. A vállalat mára bekerült a 100 legnagyobb hazai foglalkoztató és a legkedveltebb munkahely közé is, és ott van a top 50 exportbevételt produkáló hazai vállalat között. 2015-től kezdődően a thyssenkrupp összességében több mint 150 milliárd forint beruházást hajtott végre Magyarországon.